Bizony már kedves dorgálást is kaptam azóta, hogy telnek a napok poszt-talan, de mentségemre legyen mondva, sok a dolog :) Viszont rájöttem, hogy remek barátaim vannak, párezer kilóméteren innen és túl! Annyira, hogy minden kívánságom valóra válik, most épp az egyik legkedvesebbiktől :D Elhagyta a számat (bocs, a klaviatúrámat :D) a "bárcsak lenne aki megírja helyettem a posztot" gondolat, és másnap reggelre ott is csücsült az írás a postafiókomban :D Botveréb utólagos engedelmével meg is osztom ezt veletek, mert nagyon-nagyon örömet okozott, és jót derültem a kedves túlzásokon, a jó humorán és lényeglátásán:

(A köd amúgy itt nem annyira jellemző, de  a reggeli 88%-os páratartalom annál inkább... mi lesz ha még meleg is lesz hozzá... Nem kell a szaunakövekre költeni :D)

Azért nem maradok el én sem a helyi hírekkel :) Szóval, lássuk csak mi is történt: Volt egy disznótoros, ahol házi készítésű kolbász és hurka került a tányérokra a Hungarikum csapat jóvoltából, illetve utána le is táncolhattuk egy jó kis moldvai táncház keretében, Tibinek és Mariannak köszönhetően, ráadásul élőzenére! Ugyanis az itteni magyar táncosok zenészek is, és remekül húzzák a moldvait - dorombon, gitáron, cajon, (na jó, cajonon :D) és hegedűn.

Megnéztük közelebbről a folyópartot Magdival és Annával, erről képeket majd teszek is az albumba, volt egy argentin nemzeti ünnep, amikor is asadoztunk a kertben (a hús ismét nagyon finom volt :D), voltunk a szépművészeti múzeumban, meg egy tök jó vásárban, ahol egy csomó kézműves (és nemez!) cucc volt. Gyönyörű bőrtáskákat lehet errefelé látni, meg olyan cipőket, hogy hejj! Ó, és tökből készült mátés csészék rengetege! Otthon talán nem is tudjuk (én legalábbis nem tudtam), hogy a matézás egy nagyon közösségi dolog is tud lenni. Ráadásul teljesen máshogy fogyasztják mint a többi bármelyik teafélét, itt ugyanis a mates poharat tele kell rakni a fűvel (először csodálkoztam, hogy miért is árulnak a boltban fél-egy és két kilós kiszerelésben matét), felönteni 70-90 fokos vízzel, és úgy szürcsölgetni egy kifejezetten erre alkalmatos szívószállal. Egy ilyen poharat mindenképpen hazaviszek, mert nagyon frankó :D

Volt egy irodalmi est a "Nagy utazásról", ami engem is elindított - kicsit más irányban értelmezem ugyan, de sebaj. Az biztos, hogy az utazás, más helyek megismerése fejleszti a lelket, mert átlépheti saját határait, megismerheti olyan részeit, amit eddig sose, fellebbenti a fátylakat, saját magáról és a világról, amelyet lát maga körül... igazi önismereti kurzus :) Valahogy élesebbé teszi a szemet... bizonyára valami kósza álomport fúj le a menetszél a szemhéjakról ;)

Szóval a magyar közösségben robog az élet, igazi argentínokkal még nem nagyon beszélgettem sokat, de remélhetőleg ez a spanyol nyelv használatával egyenesen arányosan nőni fog.

Jó itt Argentínában, de  nem élnék itt hosszabb távon :) Bár azt mondják, Argentína nem Buenos Aires, és én még csak Buenos Airest láttam. Ez viszont most pénteken változni fog, ugyanis Annával indulunk SALTABA!!! Alpakkák, lámák, színes hegyek, kaktuszok, éljen!!!

Hasta luego, mucho besos :)

V.

imágenes ;)

ui: és megvolt az első cucaracha-találkozásom... én nem is tudtam, hogy erről szól a dal... minden nap tanulok valamit :D